Igaz barátok

Sziasztok!
Meghoztam az új részt! Köszönöm a kommenteket és a 6 rendszeres olvasót! Annyira boldog vagyok!
Remélem ez a rész is tetszeni, fog és várom a véleményeket.
köszönöm ! szeretemazolvasóimatnagyon!
XxXx Smile :)

Zoe:
Reggel, amikor felébredtem meglepődve tapasztaltam, hogy Justin még alszik. Azt hittem el fog menni. Többször is felébredtem, amikor megmozdult, de rájöttem, hogy esze ágában sincs elmennie. Óvatosan kibújtam mellőle és felkaptam a pólóját. A fehér v nyakú póló combközépig ért, hatalmas volt, a kivágás láttatni engedte a fekete csipke melltartóm felét. Mosolyogva libbentem a konyhába, igaz a lépcsőről majdnem leestem, de ez a napi Zoe. Vagy bénázik, vagy hülye.. Neki álltam reggelit készíteni. Gondolom a finom illatok lecsalogatták szerelmemet az emeletről. Egy szál boxerben állt előttem, mosolyogva. Újra és újra belészeretek. Ahogy ott állt, nyúzott arccal, kócos hajjal mosolyogva, a szívem nagyon dobbant és a követező pillanatban már a karjaiba zárt. Mellkasába fúrtam arcom, s hallgattam megvadult szívét. Olyan mintha álmodnék. A szerelmem, aki egyben a legjobb barátom, szeret és miattam ver ilyen hevesen a szíve. Ránéztem, arcán még látszott a párna nyoma, mosolyogva túrtam hajába s megcsókoltam. Szorosabban magához húzott és belemorgott a csókba mikor végig húztam körmeimet a tarkóján.

-          Jó reggelt! Engedett el.

-          Neked is! Mosolyogtam. – Gyere, kész a reggeli! Ültettem le egy székre. Letettem elé a kedvencét, csokis palacsinta friss eperrel, tejszínhabbal nagy bögre kávé, három cukorral. Hitetlenül elmosolyodott, majd neki látott. Teljesen elfeledkeztem magamról. Tenyeremen támasztottam állam, s csak néztem. Minden apró rezdülését, mozdulatát magamba szívtam.

-          Nem eszel? törte meg ezt az idilli pillanatot. Éreztem, hogy az arcom kezd hasonlítani egy túlfőtt rák színéhez. Pironkodva hajtottam le a fejem és nekiláttam a reggelimnek. Csöndben fogyasztottuk el, majd bepakoltam mindent a mosogató gépbe. Leültünk a nappaliba tv-zni. Fura volt. Egy barátom volt eddig. Thomas. 3 hónapig jártunk, de a csókon kívül más nem volt. Nem tudtam, hogyan kéne viselkednem mit kéne csinálnom. Mindig nyilvános helyen találkoztunk. Totál ráparáztam arra, hogy valami hülyeséget mondok/csinálok, ezért csöndben kapcsolgattam a tv-t. Justin elfeküdt a kanapén fejét ölembe hajtotta. Szabad kezemmel automatikusan nyúltam puha tincsei után, s azokkal kezdtem játszani. Láthatólag jól esett neki, mert behunyt szemmel élvezte. Annyira természetesnek éreztem, hogy itt van velem. Úgy éreztem mintha, az elmúlt 3 év meg sem történt volna. Nem is emlékszem, hogy milyen volt nélküle.. Vagyis szerintem a boldogság beszél belőlem, na meg egy nagy adag szerelem. Nem akartam semmi mást csak Justint. Vele lenni egész nap, sőt az egész nyarat vele tölteni. Utazgatni, szórakozni, szerelmeskedni. Mindezt csupán vele tudtam csak elképzelni más szóba sem jöhetett. Lenéztem a békésen szuszogó fiúra, és muszáj volt elmosolyodnom. Annyira nyugodt volt.. és boldog. Megsimogattam az arcát, mire még jobban hozzám bújt.

-          Szeretlek. motyogta. Nem is voltam benne biztos, hogy jól hallottam. Rám emelte álmos tekintetét, válaszra várva.

-          Én is szeretlek! Mikor megerősítettem érzelmeimet, visszatért eredeti pozíciójába és tovább szuszogott. Egész nap pihentünk, élveztük egymás közelségét. Este rendeltünk pizzát és valami bugyuta vígjátékot néztünk. Az egyik reklámban elmentem fürdeni, már majdnem végeztem, amikor Justin bejött. Végig nézett pőre testemen, s megnyalta ajkát. Kirázott a hideg, és pír öntötte el arcomat. Gyorsan magam köré csavartam egy törülközőt és kisiettem. Akarom Justint, de várok még. Nem tudom pontosan mennyit, mert megőrjít. Gyorsan felöltöztem s befeküdtem az ágyba. Nyakig betakaróztam, pedig nagyon meleg volt. Justin egy boxerben tért vissza. Nemrég ugrott haza pár cuccért. Én sem és ő sem akart egyedül aludni. Bebújt mellém, felém fordult és csak nézett azokkal a csodálatos barna szemeivel. Közelebb másztam hozzá, forró lehelete csiklandozta arcomat. Megcsókoltam, érezni akartam őt. Szorosan magához húzott.

Vasárnap Jennékkel mentünk vidámparkba. Justin lőtt nekem egy hatalmas plüss macit, sőt még vattacukrot is kaptam. Tudja, mennyire odavagyok az édességért. Vasárnap nem aludt nálam sajnos. Már alig vártam, hogy holnap találkozzunk. Éjjel nem bírtam aludni, hiányzott Justin, és nagyon meleg is volt. Reggel korán keltem, és nagyon gyorsan el is készültem. Egy farmer shortot vettem fel egy pántnélküli virágos toppal. A hajamat kiengedve hagytam, a szokásos sminkemet készítettem el, majd leültem a laptop elé. Céltalanul böngésztem a neten, amikor egy nagyon aranyos oldalra tévedtem. Pároknak készítenek ajándék cuccokat. Megakadt a szemem képen. Egy pár állt háttal fehér pulcsiban. A fiú pulcsijára az volt ráírva, hogy Shes my girlfriend, and i love her, a lányéra pedig; His my boyriend, and i love him. Nagyon tetszett. Ránéztem az órára és mérgesen felmordultam, amiért így elszaladt az idő. Lecsaptam a laptop tetejét, felkaptam a táskám és rohantam le. Majdnem elhasaltam a szőnyegben, magamra kaptam a sarumat és sietve bezártam az ajtót. Justin a kapu előtt várt. Egy tegnapótanemláttalak csókkal köszönt, aminek nagyon örültem. A hasamban a pillangók vad táncot jártak. Annyira boldog vagyok! Justin összekulcsolta ujjainkat majd elindultunk a suli felé. Az emberek csak bámultak, hogy mi együtt vagyunk, de nem nagyon érdekeltek. Sosem adtam mások véleményére és ez most sem fog megváltozni. Viszont megingott a hirtelen jött önbizalmam. Harmadik óra után, mentem a szekrényemhez, hogy kivegyem az ecseteimet, meg a festéshez szükséges holmijaimat, amikor egy levél pottyant ki onnan. Felvettem és elolvastam. Könnyek szöktek a szemembe, de próbáltam visszatartani a sírást. Mindenki engem nézett. Justin mosolyogva állt meg mellettem. A farzsebembe süllyesztettem a levelet és rimánkodtam, hogy ne vegye észre.

-          Mit rejtegetsz? kérdezte pimaszul mosolyogva.

-          Semmit! Mondtam, de még mindig nem néztem rá.

-          Zo! Csattant fel mérgesen, majd fél kézzel átkarolt és átnézett a vállam felett. Kivette az összegyűrt levelet és elolvasta. Megragadta a kezem és mérgesen indult el az egyik szekrény felé. Lindsay szekrénye felé. A suli legbefolyásosabb, „legszebb” lánya felé. Nagyon féltem, hogy most mi fog történni. Justin megállt, a szőkeség háttal állt neki. Akkorát vágott a lány melletti szekrénybe, hogy kicsit behorpadt. Lindsay megfordult és először meglepődve, majd vigyorogva nézett végig Justinon. Én elbújtam a fiú mögött és görcsösen kapaszkodtam polójába.

-          Lindsay! A hangjától megrémültem. Mély volt és remegett a dühtől, majdhogynem ordított. Minden szempár ránk szegeződött, Justin mögül kilesve észrevettem Jent, Davet és Kidet. A két fiú ugrásra készen állt, ha netán Lindsay kanjai nekimennének Justinnak. – Figyelj, megdugtalak. Ennyi, mint ahogy az egész iskola. Fogd fel a nem létező agyaddal, hogy Zo a barátnőm. Nem akarom, hogy bántsátok, meg nem érdemli meg. Ne légy féltékeny soha nem jártam volna, veled bárhogy kelleted magad, dugasd meg magad a focistákkal, úgy hallottam most más iskolákból is átjöttek a csapatba. Megfordult, hogy elmenjünk, de Luke az útját állta. Ő Lindsay bátyja, szegénynek nem sok ész jutott.

-          Hagyj lógva Luke. Nem akarok verekedni! Könnyedén arrébb tolta a nála 3x akkora fiút. Justin kivezetett egy padhoz, majd az ölébe ültetett.

-          Köszönöm! suttogtam nyakába.

-          Érted bármit! Puszilta meg a hajam.  Éreztem, hogy ezzel még nincs vége, tudtam, hogy egyhamar nem fogják megemészteni ezt. És féltem. Nagyon is. Már csak 2 napot kell túl énem és vége a sulinak. Augusztusig meg csak megbékélnek. Másnap Justinnal mentem suliba, majd elváltak utjaink. Ma kevés órán vagyunk együtt. Egész tűrhető volt a napom, már csak 1 óra és mehetek haza. Nem is terveztem bejönni holnap az évzáróra. Majd beküldöm anyut a biziért. Úgyis jóban van az igazgatóval. Épp az ecseteimet mostam a lány mosdóban, amikor kinyílt az ajtó. Magas sarkú cipők kopogtak a kövön, Lindsay megállt mellettem és még több szájfényt kent gusztustalan ajkaira. Úgy nézett ki a szája, mint 2 meztelen csiga akik épp dugnak. Rám emelte műszempillás tekintetét. Sugárzott belőle a rosszindulat, a gyülőlet és talán még egy kis féltékenység. Sleppje mögötte állt és idegesítően rágóztak vagy a körmüket reszelték.

-          Na mivan Zoe, boldog vagy? Azt hiszed meg tudod változtatni Justint? Még mindig engem akar, érzem. Mondta lesajnálóan.

-          Nézd Lindsay. – fordultam felé. – Szeretem Justint és ő is szeret engem. Mondtam lassan, hátha így jobban megérti.

-          Miből veszed? kérdezte hetykén.

-          Onnan hogy mondta, és magára tetováltatta nevem.

-          Hiszem, ha látom! Röhögött fel. Kis fázis kieséssel a két Lindsay klón is felvisított. – Na, idefigyelj te kis ribanc! Ha azt hiszed, elveheted tőlem Justint, nagyon tévedsz! Megkeserítem az életed, ha nem hagyod őt békén. Egyébként is nem hallottál még a fogadásról? Kid és Justin fogadott, hogy ki dug meg téged előbb.

-          Tudok róla, és nem nézel a dolgok mögé. Félre ismerted Kidet, mint mindenki más. Együtt nőttem fel vele, Justinnal és Jennel. Ismerem Kidet, ő mondta, hogy semmit nem akart tőlem, csupán arra akarta sarkalni Justint, hogy merjen lépni, kezdeményezni. Magyaráztam türelmesen.

-          Tündérmesében élsz kislány!

-          Hé, ne hívj.. De nem tudtam befejezni, mert Lindsay megütött. Hegyes műkörmei felszántották bőrömet néhány helyen és éreztem amint kiserken a vér. Megfogta a hajam és megrángatott. Megcsúsztam a vizes kövön, Lindsay szorosan fogta hajamat, fejem nagyot koppant a mosdókagylón. Felrántotta kótyagos fejem majd erősen újból megrángatott, végül elengedett. Hangosan koppant koponyám a vizes kövön. Belém rúgott, majd vihogva kivonult. Vér folyt szemembe. Sajgott minden porcikám, ruhámat átáztatta a víz. Nagy nehezen fölálltam és megláttam magam a tükörben. Aprót sikkantottam. A szemöldököm felett felszakadt a bőr és dőlt belőle a vér, az arcom egyik felén piros körömnyomok, számból szintén folyt a vér. A szemem körül kezdett feldagadni, és pirosodni a sérült terület. Próbáltam lemosni az alvadt vért az arcomról, előhalásztam néhány sebtapaszt a táskámból. Beragasztottam a sebet a szemöldökömnél, de hiába, mert nem állt el a vérzés, ezért már jött is le. A köröm nyomokkal semmit sem tudtam kezdeni, próbáltam alapozóval eltakarni, de csak rosszabb lett. A szám feldagadt, és lüktetett, mint a fejem, és hasam, ahol Lindsay magas sarkúja eltalált. Összeszedtem a cuccaimat, s bezárkóztam az egyik fülkébe. Hallottam amint Justin kérdezősködik a folyosón, hogy hol vagyok, de senki sem látott. Rezeg a telefonom. Kinyomtam. Becsöngettek utolsó órára. Sírva fakadtam. Annyira rosszul éreztem magam, és megalázónak tartottam, hogy így elintézett az a ribanc kurva Lindsay. Mérges is voltam. Kopogtattak az ajtón.

-          Z, nyisd ki! Jen vagyok! Némi hezitálás után kinyitottam. Letérdelt elém és kezébe vette arcomat.

-          Te jóég! Az a rohadt kurva! Jól vagy? Nagyon fáj? Kérdezte, majd magához húzott és a hátamat simogatta. Jen addig simogatott, míg abba nem hagytam a sírást.

-          El kell mondanod neki. Húzott ki Jen a folyosóra mikor csöngettek. Lehajtott fejjel kullogtam utána. Hallottam a 3 srácot közeledni. Gyorsan kinyitottam a szekrényemet és kipakoltam a cuccaimat. Nem tudtam már mit pakolni, így kénytelen voltam becsukni. Justin maga felé fordított. Elkapta a karom és erősen szorított, mintha félne, hogy elszaladok. Túl jól ismer, ez volt a célom. Hazáig futni, majd mikor már elmúltak a sebek, elmagyarázni mindent. Úgyis vége a sulinak, akkor már nem tudna balhézni. Ránéztem. Tekintete pólómon csüngött, tiszta vér volt, majd lassan, félve a látványtól arcomra emelte tekintetét. Ajkába harapott, s szemeiben könnyek csillogtak. Óvatosan arcomra tette a kezét. Felszisszentem a fájdalomtól. Fájt mind a két fele, sajgott, lüktetett, égett. A hasam is tiltakozott mikor Justin magához húzott. Eltolt, majd feltolta a pólóm. Bordám alatt egy hatalmas piros folt éktelenkedett. Estére tuti bekékül. Kidre néztem, akiben fortyogott a düh. Elkapta a csacsogó Lindsay csuklóját, aki lejjebb húzta topját, hogy nagyobb területet szabadítson fel kibuggyanó melleinek. Megrázta Lindsayt, aki meglepődve bámult rá.

-          Normális vagy? Sziszegte. – Hé, emberek! Ordította el magát. Szinte az egész suli itt volt még, mindenki kipakolta a szekrényét, beszélgetett barátaival. Kíváncsian felénk fordultak. – Lindsay, megverte Zot, mert Justinnal jár. Szerintetek ez normális cselekedet? Szerintem szánalmas, gusztustalan és annyira gyerekes. Nem érsz semmit! Legszívesebben leköpnélek, de még a nyálamat sem pazarolnám rád. Mondta lenézően, majd arrébb taszította az elképedt szőkét. Összekulcsoltam ujjaimat Justinéval és elindultam Jenék után. Próbáltam elterelni Justin figyelmét Lindsayről. Hazáig senki sem szólt semmit.

-          Köszönöm! Öleltem meg legjobb barátaimat. Mindenki jobbulást kívánt. Egyedül maradtam a fortyogó Justinnal. Féltem. Tekintete szinte fekete volt. Megragadta a kezem és behúzott a házukba. Föl rángatott a szobájába, majd becsapta az ajtót. Ökle a fejemtől pár centire a falban kötött ki. Összerezzentem. Féltem Justintól. Tudom, hogy mennyire hamar felkapja a vizet, de ilyen idegesnek még nem láttam. Szitkozódva távoldott el tőlem majd leült az ágyra. Csak bámult maga elé, annyira összetörtnek látszott. Majd megszakadt a szívem. Letérdeltem elé, és hozzábújtam. Nem ölelt vissza. Ezért még jobban hozzábújtam. Nem érdekelt, hogy arcom mennyirre ellenzi az érintkezést Justin kemény mellkasával.

-          Justin! Ráztam meg, mikor percek óta meg sem mozdult. Rám nézett, tekintete üres volt. Érzelemmentes. Szememből potyogtak a könnyek. Pislogott néhányat, majd lágyan elmosolyodott. Letörölte könnyeimet.

-          Sajnálom. Ez az én hibám. Tudhattam volna, hogy ez fog történni. Annyira sajnálom kicsim! Én.. Nagyon szeretlek, és annyira bánt, hogy nem tudtalak megvédeni! Hatalmas vigyor ült ki arcomra. Justin értetlenül meredt rám.

-          Kicsimnek hívtál! Csókoltam meg, fájó ajkam tiltakozott, de nem érdekelt. Éreztetni akartam, vele, hogy mennyire szeretem és, hogy mennyire hálás vagyok, amiért velem van. Fölhúzott maga mellé az ágyra, óvatosan fejem alá tett egy párnát majd hozzám bújt. Nem akartam elaludni, de Justin nyugtató szavai, és bódító illata megtették hatásukat. Elaludtam. Biztonságban éreztem magam. ÉS tudtam, végre tudtam, hogy Justin igazán szeret engem…