2013. június 9., vasárnap

1.rész : Kocsma

Itt az első rész :) remélem tetszeni fog :) nem lett túl hosszú, szétszedtem néhány részt és ha sokaknak tetszik akkor hosszabbítok egy-egy részen :D szép napot :) xoxo Smile :)

Zoe :

Már egész jó idő volt, az időjárás kezdett kilábalni a télből. Végre! A nap szikrázóan sütött, és langyos szellő borzolta fel derékig érő hullámos hajam. A suli felé baktattam és gyönyörködtem az ébredező természetben. Mindig is a tavasz volt a kedvenc évszakom. Ilyenkor minden életre kel és színekbe burkolózik. Felettem cseresznyefák magasodtak és ontották magukból az édes virágillatot. A fű is kezdett zöldülni, a madarak csicseregtek gyerekek játszottak a közeli oviban. Mellettem egy bmx-es srác húzott el. Justin. Azonban a sarkon lefékezett és alaposan végigmért. Egy virágmintás mini ruhát viseltem magas sarkúval és bőrkabáttal. Zavartan megrázta a fejét majd tovább ment. Első lépés a tervemben. Elcsábítani Justint. Lassan sikerülni fog. A hétvégén megfejelem egy bulival a tervem hátha sikerül véglegesen magamra irányítani a szívtipró figyelmét. Lassan közelítettem meg a sulit, valahogy nem volt kedvem most ehhez. Félre értés ne essék, egész jó tanuló vagyok, igaz néha lusta, de általában nem érkezik rám panasz. Még 2 évem van itt. A távolból megláttam legjobb barátnőmet Jen-t aki mosolyogva integetett cigivel a szájában.
-          Nos csajszi, mihez van kedved ma? Ugye nem azt akarod mondani, hogy végig akarod csücsülni vaksi professzor óráját és a semmiről jegyzetelni, amikor ilyen szép az idő? kérdezte pimaszul mosolyogva. Tudni illik, hogy vaksi professzor, alias, Mr.Kenneth, annyira rosszul lát, hogy csak az első két sorban ülő embereket látja. Tehát, ha hátrébb ülsz, azt se tudja, hogy létezel.
- De.. mivan a többi órával? motyogtam zavartan.
-          Mi lenne? Művészetből kitűnő vagy, technika sínen van, mint az összes többi tantárgy a fenébe is. Nyugi nem bukok semmiből. Kacsintott rám. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Élénken élt bennem a múlt nyár, amit próbáltam végig tanulni szeleburdi barátnőmmel. Csak sikerült átragasztani rá annyi tudást, hogy átmenjen a pótvizsgán. – Gyere, ezt meg kell ünnepelnünk! Húzott az ellenkező irányba. Már messziről kiszagoltam a bajt. Nem tévedtem, Jen egy kocsma előtt állt meg és mosolyogva rám nézett. Előre ment és leült egy asztalhoz.
-          Na csajszi, most felkészítelek a péntekre. nevetett fel reakciómon.
-          Mint a múltkor? húztam el a szám. Úgy leitatott, hogy 10 percenként mentem hányni. Megfogadtam, hogy soha többé de.. Egyszer élünk és sosem tudtam ellent mondani nagy barna boci szemeinek. A szomszéd asztalnál megláttam egy ismerős csokoládébarna szempárt. Justin suhant át agyamon. Jennek adtam némi papírpénzt majd a pulthoz sétált. Pár perc múlva egy tálcával jött vissza.
-          20 feles. Pici, le fog menni! kacsintott rám. Oh te jóég már a gondolatától rosszul lettem. Jen elővett egy doboz epret a táskájából és kitette elém.

-          Mivan felkészültél? Vagy így akarsz még jobban levenni a lábamról? kérdeztem mosolyogva. Válaszul felemelte az egyik poharat és felém tartotta. Gyorsan én is elvettem egyet és koccintottunk. Fölhajtottam és leis nyeltem. Elfintorodtam a keserű íz miatt majd bekaptam egy szem epret. Tekintetem összekapcsolódott Justinéval aki rosszallóan rám nézett, majd le ajkaimra. Elfordította fejét, mikor a haverja Dave beszélt hozzá. Jennel folytattuk a felesek pusztítását, majd Justinék át ültek a mi asztalunkhoz. Az alkoholtól felbátorodva kacéran álltam a srác tekintetét. Egy epret kaptam ajkaim közé s leharaptam a felét. Justin megfogta a kezem és szájához emelte. Bekapta az epret majd lenyalta a kifojt levet ujjaimról. Kipirult arccal néztem Jenre, aki halkan kuncogni kezdett. Egész jól elbeszélgettünk így velük. Most nem voltak olyan arrogáns bunkók mint szoktak. Este fele keveredtem haza Justinnal. Elköszönt tőlem majd felbaktatott szobájába. Ki álltam az ablakba és át kukucskáltam. Még sötét volt nála. Gondolom, eszik vagy valami ilyesmi. Lezuhanyoztam majd felvettem a pizsimet. Totál megörültem, az alkohol még jobban maga alá terített, ahogy az utolsókat rúgta bennem. Felhangosítottam a hifimet és táncolni kezdtem az ágyamon. Akkor még nem is sejtettem, hogy egy árgus szempár minden mozzanatom figyeli.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése