2013. június 21., péntek

Kérlek menj el...

Sziasztok meghoztam a kövi részt, és remélem tetszeni fog! Nagyon jól esett Bianka Fehér komija :)) köszönöm szépen :) és kérlek írjatok véleményt, hogy hogy tetszik ez a rész :) jó bulizást azoknak akik mennek ma :) én megyek a barátaimmal kicsit ünnepelni ugyanis jól sikerült az előrehozott angol érettségim, ötös lett *.* Köszönöm a segítségét az én kis Pillémnek, és ha olvasod akkor csókollak :))
szép napot,
XxXx Smile :)



Justin
A buli óta Zo totál kifordult önmagából. Már nem nevet annyit, és Jen inkább Davvel van, mint vele. Miattam borult ki ennyire? A fogadás miatt? Nem értettem mi történt. De itt a tökéletes lehetőség. Egy 3 napos osztály kirándulás. Ha most nem sikerül megbékítenem, akkor nem hiszem, hogy a nyári szünetben sikerülni fog.  Őszintén szólva, pocsékul éreztem magam. Szar volt Zot így látni, ő az egyik, sőt Ő a legfontosabb ember az életemben.  Már nem érdekelt egy lány sem csak Ő. Próbáltam vele beszélni, de nem a folyósokon került engem, otthon nem nyitott ajtót, a sötétítő is mingig be volt húzva. Nem válaszolt az sms-re, nem írt a közösségin. Teljesen magába zárkózott. És féltem. Nagyon féltettem őt. Amint hazaértem felmentem a közösségire. Egy értesítés. Zo megosztott egy zenét. Rákatintottam és egy lassú dallam csendült fel.( christina aguilera – hurt). Most jöttem rá igazán, hogy mit élhetett át a 3 év alatt és most. Gyülőltem magam és Zo jogosan utált. Idegesen gyújtottam rá és bedobáltam minden fontos cuccot a sporttáskámba. Pia, cigi, gatya, zokni.. Asszem minden megvan. Kinyitottam az ablakot és egy meggyötört Zo nézett rám a másik ablakból. Kezében egy félig elszívott cigi füstölgött. Szomorúan elmosolyodott majd egy utolsót szívva a mérgező füstből elnyomta a csikket és becsukta az ablakot. Elkeseredetten ütöttem a falba. Miért most kellett rájönnöm arra, hogy kell nekem? amikor már majdnem elveszítettem? Nem tudok róla semmit, a legjobb barátomról. Nem hiszem, hogy fontosabbak voltak a könnyen kapható ribancok, és a hírnév, mint ez a törékeny tündér. Most tényleg nagyon utáltam magam. Egész éjjel a bűntudatom gyötört. Mérges voltam magamra és Kidre is, amiért addig basztatott ezzel az egésszel, amíg bele nem mentem. 
***
Reggel úgy éreztem mintha átment volna rajtam egy kibaszott úthenger. Megmostam az arcom, fogat mostam és belőttem a hajam. Felkaptam a sporttáskám és elindultam a vonatállomás felé. Előttem Zo húzta maga után a bőröndjét. Utána siettem. Szokásához híven a fülében fülhallgató volt, s hangosan hallgatta a zenét. Megérintettem a karját. Felém fordult, arcán könnyek csorogtak. Szomorúan továbbindult, a lábaim földbe gyökereztek. Sokkolt, hogy Zo sír. Főleg, hogy miattam. Szitkozódva indultam el újra. Az állomáson Jen szorosan magához ölelte Zot és próbálta csitítani a lány zokogását. Kevés sikerrel. Gyilkos pillantást vetett rám, és Dave is neheztelt rám, de azért mellém ült a vonaton. Elmondta, hogy Zo időt kért Jentől is. Egyedül akart lenni, amíg összeszedi magát, de nem megy neki egyedül. A 3 év alatt felgyülemlett érzelmek irántam, egyszerre akart felszínre törni. Egész úton az alvó lányt bámultam. Hozzá akartam érni, meg akartam nyugtatni tudatni akartam vele, hogy én itt vagyok neki. Már kezdtem bedilizni, amikor leszálltunk. Rögtön rágyújtottam, és meglepve szemléltem az eseményeket. Dave és Jen kézen fogva indultak a szállás felé Zoval. Szóval ezért nem jön velünk sehova. Jennel van. Sok boldogságot. Keserűség fogott el. Miután elfoglaltuk a szállásunkat, kimentem cigizni. Egyébként egy hotelféleségben voltunk. A hotel mögött kőházak sorakoztak. Az egyik épületben a fiúk, a másikban a lányok. A táj festői, erdő terül el a szállás körül, nem messze van a város és egy hatalmas tó. Néhányan már elmentek felfedezni a környéket. Zo Jennel indult el a városba. Jen intett amint meglátott.
-          Beszélni akar veled. De ha egy rossz szót is szósz kiheréllek! suttogta Jen szikrázó szemekkel.
-          Zo. néztem kétségbe esetten az apró lányra. Rám emelte a sírástól vörös szemeit. Annyira törékenynek látszott. – Én.. sajnálom. Sajnálok mindent. Sajnálom, hogy elhagytalak, hogy nem voltam ott amikor szükséged volt rám. Sajnálom, ahogy viselkedtem veled. Őszinte leszek, Kiddel fogadtam. De azért mert meg akart fektetni, és amiket mondott nem hangzott valami biztatónak. Ezért kötöttem vele alkut, hogy ha nekem sikerül békén hagy. Féltelek tőle, ennyi az egész. Bízz bennem! néztem rá esdeklődve.
-          Justin.. Nem tudok hinni neked, sem bízni benned. Sajnálom! Föl állt és otthagyott. Akkor törtem össze. Szemeimet könnyek égették, pedig 4 éve nem sírtam. Jen felsóhajtott és rám nézett.
-          Figyelj.. Zo nagyon szeret téged, de úgy érni csak kiaakartad használni, és nem tudja elhinni, hogy ezért fogadtál Kiddel. Tudod, jól mennyire utálja, hogy vele barátkozol. Kérlek, hagyd ott a bandát, amíg nem késő. Dave kiszállt. Nem akar többé balhézni. És én meg tudtam változtatni, mert ő is megakart. A kérdés, az te meg akarsz? Zonak ez volt a célja. Most már föladta. Nem bír tovább várni. A legnagyobb törést az jelentette számára, amikor a 18.-ik szülinapjára sem jöttél el. Pedig tudtad mennyire fontos neki. Mi mindent terveztünk neki együtt. Emlékszel? Hiányzik a régi Justin. Könnyes volt a szeme mikor befejezte. Egy szar ember vagyok. Megszólalni sem tudtam. Az osztály kiránduláson önmagam árnyéka voltam. Semmire sem tudtam koncentrálni. Dave és Jen próbált velem is és Zoval is lenni. Mondtam nekik, inkább Zoval legyenek, mint velem. Én nem érdemlem meg a törődést. A bánat dühbe váltott az osztálykirándulás végére. Kid egész idő alatt üzeneteket küldött a közösségin. Gyűlöltem őt és az egész bandát. Leszarom, ha beledöglök is kiszállok és agyon verem azt a szarházi geci alakot. Amint leszálltam a vonatról Dave kezébe nyomtam cuccom, úgyis haza kísérik Zot, az én cuccomat is el tudja vinni. Elsprinteltem a játszótér felé, ahol Kid a cuccot árulja. Ördögi vigyor jelent meg arcán mikor meglátott. Rámosolyogtam majd behúztam neki egyet. A hirtelen jött ütéstől megtántorodott, majd megrázta a fejét és köpött egyet. Kaptam egy balhorgot, majd kigáncsolt és belém rúgott. Megragadtam a lábát, csavartam rajta egyet, mire önkéntelenül elfordult majd meglöktem mire hasra vágódott. Felpattant pár jobb egyenest bekaptam, a vértől, ami a szemembe folyt alig láttam. Idegesen töröltem le, majd behúztam egyet Kidnek. Egész végig Zo járt a fejembe. Sikerült földre küldenem, s gyomorszájon rúgtam egy párszor. Haragudtam rá, amiért belerángatott a szarba. Amikor úgy véltem eleget kapott fölé hajoltam.
-          Kiszálltam. Soha többé nem akarom a nevedet hallani. Számodra meghaltam. Ha hozzáérsz egy újjal is, megöllek! köptem egyet majd otthagytam. Sajgott minden porcikám. A pólóm csupa vér volt, asszem eltört egy-két bordám. Az orromból és szemöldökömből továbbra is dőlt a vér, számra alvadt vér száradt. A házam előtt Dave ült a lépcsőn. Rohanni kezdett felém amint meglátott. Magához ölelt.
-          Azt hittem kinyírattad magad te idióta! Jen! kiáltotta, mire az említett személy kirohant Zo házából.
-          Úristen! Gyere gyorsan. Zo! Segíts! Kiabált az emeletre mikor leültettek a nappaliban. Zo leszaladt és rögtön sírva is fakadt. Eltűnt a lenti fürdőben majd egy elsősegély dobozzal tért vissza. Elővette a fertőtlenítőt és egy steril gézt. Óvatosan letörölte a vért egy nedves türcsivel amit Dave hozott majd lefertőtlenítette a sebeimet. Felhúzta a pólóm és elkerekedett a szeme. Lenézem és én is megdöbbentem. Az egész felsőtestemet zúzódások, lila-fekete- kék-zöld foltok tarkították. Zo hozott egy zacskó fagyasztott borsót, amit óvatosan a szememre nyomott, hogy lejjebb mennyen a duzzanat. Dave és Jen hazamentek, kettesben hagyva minket.

-          Kérlek menj el! Suttogta Zo. Szomorúan, könnyeimmel küzdve hazamentem. Bedőltem az ágyba és most engedtem érzelmeimnek. Kitört belőlem a zokogás. Fájt mindenem, fájt, hogy Zo elküldött megint. Az életem romokban. Ha nem lenne Dave és Jen már rég a föld alatt lennék. 

6 megjegyzés:

  1. Sziaaa..megint én.. :))) azt akarom mondani h ezis (mibt a többi..) BÀMULATOS VOLT :DD rendszeres olvasod vagyok/leszek :)) kiteszem a blogotat pár csportba (ha nem baj) :))) ismerjékmeg minél többen *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa :))
      nem is tudod mennyire jól esik ez *.* beis könnyeztem :) nagyon nagyon szépen köszönöm :)
      nagyon aranyos vagy, és azt nagyon megköszönném :)) <3 <3
      puszii :)

      Törlés
    2. éncsak tényleg azt szeretném h sokan olvassák a blogodat.mert nagyon jò a történet :))) <3 <3

      Törlés
    3. Köszönöm szépen ! :D <3<3<3

      Törlés
  2. Szia! Ez a rész is olyan jól sikerült mint a többi!! Nagyon tetszik!!Hozd gyorsan a KÖVETKEZŐT!!!!!!:)))))))*.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      nagyon szépen köszönöm!!
      sietek :) sztem vasárnap hozom a kövit :)
      <3 <3 puszii :)

      Törlés