2013. augusztus 21., szerda

Eternal Love

Manócskák :)
ne tévesszen meg titeket, ma 2 részt raktam fel, tessék elolvasni az elözőt is :) ( Remember When Part II)
tehát itt a kövi rész :) most elememben vagyok igaz elég szar kedvem van :S de mind1.
jó olvasást remélem tetszeni fog! ;)
szeretlek titeket puszi :D
Smiley Smile :D
U.I.: Ha van valami ötleted amit viszontlátnál a történetben írj komit! (nem nem fogytam ki az ötletekből, csupán kíváncsi vagyok, hogy mit szeretnének még olvasni :D)
csupán egy dalt ajánlok ;) : főleg egy bizonyos résznél :
http://www.youtube.com/watch?v=lJpKQkzrJTo




Justin:

Ez a 2 hét egy egész kínszenvedés volt. Alig bírtam kivárni. Oda akartam adni Z-nek az ajándékot. Kíváncsi voltam a reakciójára és elegem van Chadből. Folyton Zoe mellett legyeskedik, és ez nagyon nem tetszik. Igen kurvára féltékeny vagyok. De.. Ha Zo vele boldog, akkor talán még ezt is el tudom fogadni. Utolsó tanításai nap, utána téli szünet. Ma van az osztály karácsony. Nagyon ideges vagyok emiatt. 2 nappal ezelőtt jött meg Z ecset készlete, ugyanakkor rendeltem még egy plüss cicát is. Nagyon aranyos és puha. Z imádja az aranyos és puha dolgokat. Remegett a kezem annyira ideges voltam. Nem is tudtam meglenni egyhelyben. Futólépésben mentem még egy kört, majd vissza a terembe. Az osztályfőnökünk is megérkezett. Hozott nekünk teát, aminek mindenki örült, a lányok hoztak sütit. De valahogy semmi sem esett jól.
-          Jól van Justin. Te jössz.
-          Akit én húztam… Nagyon széplány. Gyönyörű a nevetése, a molyosa. Sosem láttam még ennyire szép zöld szempárt. – Z a padot bámulta, tudtam, hogy félre érti és könnyes a szeme. - A Washingtoni művészeti egyetemre szeretni menni.
-          Zo! Hintázott nagy boldogan Kid.
-          Igen, őt húztam.
-          Zoe, te kit, ha már itt tartunk? Kérdezte kedvesen az ofő, ugyanakkor kicsit félve.
-          Justint. Suttogta le hajtott fejjel. Odaadtam neki az ajándékot, majd ő is a kezembe nyomta. Gyorsan nyomtam egy puszit a homlokára, és leültem a helyemre. Feszült csönd volt a teremben.
-          Jól van. Akkor mennyünk tovább. De nem hallottam semmit sem Z szaggatott levegővételén kívül. Vállai rázkódtak. Nem akartam megríkatni, de szívem szerint én is azt tenném. Sírnék, mint egy ovis kisgyerek, akinek elvették a játékát. Óvatosan kibontottam az ajándékot. Nem hittem a szememnek mikor megláttam. Egy füzet volt benne. Egy bőrkötéses füzet. Amit már egy éve kinéztem magamnak, de nem vettem meg. Mellette egy toll, amire gyönyörű betűkkel rá  Z&J felirat volt gravírozva. Egy levél pottyant ki a füzetből mikor felemeltem. Félve vettem kezembe, az borítékon ez állt Justinnak. Óvatosan kivettem e levelet és olvasni kezdtem.
Justinnak
Kérlek, írj. Írj arról, hogy mi történik veled. Írj, a magányról, a szerelemről. Írj rólunk.
Szeretlek. Mindig szeretni foglak.
Zoe
(Kérlek, írj. Írj arról, hogy mi történik veled. Írj, a magányról, a szerelemről. Írj rólunk.
Szeretlek. Mindig szeretni foglak.)

Miért hangzik úgy, mint egy búcsúzás? Nem akarom, hogy túllépjen rajtam. És én sem akarok. Ő egy nyitott fejezet az életemben és nem akarom lezárni. Nekem kell. Sosem szerettem még ennyire senkit. Mindig is ő lesz a szívem hercegnője.

Zoe:

Justin sikeresen megsiratott. Tudom, hogy nem volt szándékos. Amikor kinyitottam az ajándékot és megláttam az ecset készletet az első dolog, ami eszembe jutott, hogy mennyire szeretem. A második pedig az volt, hogy akarom. Nem érdekel mit csinált és mit nem. Nekem ő kell. Kaptam még egy fehér, nagyon puha és aranyos plüss cicát. Volt egy rózsaszín nyakörv is rajta, szív alakú bilétával. Megfordítottam a cicát, és egy levél volt a nyakörv alá fűzve.
Zoe
Karácsony nem sokára itt van. Tudom, mennyire szereted ezt az ünnepet, mert ilyenkor örömöt szerezhetsz másnak. Én most neked szentelem ezt az ünnepet. Nagyon sokat dolgoztam az ajándékodon, ezért kérlek, őszintén mond majd meg a véleményedet. Szent este találkozunk Lindsay-éknél.
Szeretlek szívem minden szeretetével. Örökké.
Justin

Akaratlanul is kitört belőlem a zokogás. De szerintem ezzel Justin sem volt másképp, mert lehajtott fejjel kiviharzott a teremből. Haza akartam menni ezért elköszöntem a többiektől és elindultam haza. Szakadt a hó, de annyira szép volt, hogy inkább gyalog vágtam neki az útnak. Jen erről tudott. Tudta, hogy Justin engem húzott. Örültem az ajándéknak, de annak még jobban örültem volna ha Justin és én újra együtt lennénk. Nem tudom mi lesz, mert mindketten ugyanúgy szeretjük egymást. Nem merek lépni. Miután haza értem és vettem egy forró fürdőt nekiláttam a festésnek. Be kell fejeznem karácsony előtt.

xxx

Karácsony napja. Tegnap feldíszítettük Jennel és Linds-el a karácsonyfát, ma pedig nekiláttunk a sütés-főzésnek. A fik délután fele jönnek. 2 napja úgymond „felhőtlen boldogságban” vagyok. Nagyon jól érzem magam a lányokkal, nem hagynak szomorkodni és alig tudom elhessegetni őket az ajándékoktól. Most is épp velük veszekedtem, amikor egy hideg valami ért a nyakamhoz. Ijedten pördültem meg és Kid vigyorgó pofijával találtam szembe magam. A pillanat töredéke alatt egy adag hó landolt a dekoltázsomba. Felsikkantottam és minél előbb meg akartam szabadulni a hideg és nedves hótól. Miután a fele havat kiszórtam a parkettára, ami ettől jó csúszós lett, mérgesen indultam Kid felé. Nevetve hátrált a bejárati ajtó előtti lépcsőhöz én meg mosolyogva löktem rajta egy nagyot. Kid meglepődött arcán nagyot nevettem, nyögve landolt a hatalmas hóban.
-          Gyere enni hó fiú! Kiáltottam immár bentről. Jen leültette a fiúkat a helyükre. Justint és engem ültettek az asztalfőre. A gyomrom bukfencet vetett amint tekintetünk találkozott. Justin szeme parázslott a vágytól. Folyamatosan magamon éreztem tekintetét. Miután mindenki jól lakott neki kezdtünk a pakolásnak. A fiúk mosogattak, vagyis inkább elárasztották a konyhát, míg mi behordtuk nekik a koszos tányérokat.
-          Siessetek, mert az életben nem bontjuk ki az ajándékokat! Sürgettem őket. Ezután tényleg rákapcsoltak és végre nem egymást fröcskölték és habozták össze. Leültettem mindenkit a kanapéra illetve a fotelekbe.
-          Én kezdek. Személyes ajándékokat készítettem, remélem, megőrzitek őket. Őszinte véleményt várok! – Tartottam egy kis szünetet. – Jen.. Te vagy a legeslegjobb barátnőm kis korom óta. El sem tudom képzelni mit, kezdenék nélküled. Köszönöm, hogy vagy nekem. Boldog Karácsonyt! Dave- néztem az említettre- Neked is nagyon sokat köszönhetek. Ott voltál velem minden szarban. Köszönöm. Nyújtottam át a becsomagolt tárgyat Jennek. Megvártam, míg kibontja. Hitetlenül rám nézett majd vissza a képre. Dave-t és őt ábrázolta. Egy fénykép alapján festettem meg. A legszebb emlékük. A tengerparton készült még a nyáron, amikor kettesben elmentek nyaralni. A homokban ülnek és nézik a naplementét.
-          Istenem Z! Ez gyönyörű! Köszönöm ugrott a nyakamba.
-          Őstehetség vagy! Tuti bejutsz az egyetemre! Ölelt meg Dave is.
-          Kid, Jen. Rólatok készült vagy ezer kép. Alig tudtam kiválasztani a megfelelő képet. De azt hiszem sikerült. A legőrültebb, de mégis a legjobb barátaim vagytok! Boldog karácsonyt. Kid úgy vetette magát az ajándékra, mint éhes oroszlán az antilopra. Miután kihámozta a csomagolásból felnevetett.
-          Tényleg ez a legjobb! Nevetett Lindsay is. Lindsay haja két copfba van fogva, amit feltupíroztam, és elég őrült fejet vág hozzá. Kid haja minden felé meredezik, és befeszíti, az izmait van. – Ez tükröz minket. Puszilt meg Linds.
-          Justin. – A legnehezebb rész az este folyamán. A rádió átváltott a következő számra. Taylor Swift- Enchanted. A szemeim könnybe lábadtak. – Boldog Karácsonyt! Ennyit tudtam kinyögni. Remegő kezekkel nyújtottam át az ajándékot. Idegesen ültem le Lindsay mellé a kanapéra. Az ujjaimat, tördeltem, míg a reakcióját vártam.
-          Kicsim.. – kezdte Justin. Nem talált szavakat. Nem nagy ajándék. Ő is egy képet kapott. A legelső ott alvása után készült a kép. Én az ő pólójában pózolok nevetve, míg ő hátulról átölel. – Köszönöm. Egy könnycsepp gördült végig arcán.
-          Meddig tartott ezeket megfesteni? Kérdezte Jen, terelve ezzel a témát.
-          Huuuh… 3 hétig asszem. Minden éjjel festettem. Nem volt egyszerű, de látom megérte.
-          Nah, most én jövök. Pattant fel Jen. – Dave már megkapta a magáét. – Kacsintott szerelmére. – Linds Kid, őrültek vagytok ez tény, ezért élvezzétek ezt! Davvel közös ajándékunk! Egy kis borítékot nyújtott át nekik.
-          Úristen ez egy koncert jegy? Tapogatta a borítékon keresztül Linds kidugott nyelvvel, mint aki nagyban koncentrál. – Ezt nem hiszem el! Kid! Avicii koncertjegyek! Ujjongott Linds. – Justin, Zoe. Tudjátok, hogy mennyire szeretlek titeket. És jót akarok nektek. Boldog Karácsonyt! Óvatosan kihámoztam a csomagolásból az ajándékot. Egy fényképalbum volt azt. One&Only felirattal. Justin mellém ült, és együtt lapoztuk fel. Gyerekkori képek rólam és Jusról, csupa olyan kép, amin együtt vagyunk. Egészen kis korunktól mostanáig. Az utolsó kép alatt ez állt:
Remélem nem ez lesz az utolsó közös képetek! ;)
-          Köszönjük! Sírva fakadtam, úgy ahogy Justin is. Éreztük, amit a másik érez. Az elkeseredettséget, a kínt, a magányt, az elfojtott szerelmet. Justin félve húzott magához. Hozzábújtam és magamhoz szorítottam. Mintha félnék, hogy bármelyik pillanatban elveszíthetem. Féltem is nagyon.
-          Kid és én jövünk! Pattant fel Linds. – Jen és Dave. Elég nyugisak vagytok, olyanok vagytok mint egy házaspár akik legalább 30 éve együtt vannak. De azért szeretünk titeket! Boldog Karit! Nyújtott nekik át Linds egy hatalmas dobozt. Jen félve bontotta ki. Több kis ajándékból állt, volt benne könyv (Jen már év eleje óta rágta a fülünket ezért a könyvért,) Dave-nek a kedvenc foci csapata meze, és egyéb pikáns dolgok, amiket nem mutattak meg nekünk.
-          Miután kipironkodtátok magatokat, igazán rövidre fogom, hogy mielőbb kipróbálhassátok az ajándékotokat! Kacsintott Linds. – Juju, Zozebo (Justin adta nekem a Zozebo becenevet, én meg Justinnak a Jujut ) Boldog Karácsonyt! Nekem béküljetek ki mert már nem bírom ezt. Ezúttal Justin bontotta ki az ajándékot. Értetlenül nézett hol Kidre hol Linds-re. Belenéztem a dobozba. Először egy epres síkosítón akadt meg a szemem, majd egy igen lenge babydollon. Kaptunk mécseseket, és „néhány” képet, amin a csipet csapat rajta van.
-          Tehát… Mivel tényleg olyanok vagytok, mint az öreg házaspárok ezért elmentek nyaralni. 6 nap Jamaicán. Na király vagyok mi? Hozzatok majd valami szuvenírt. Szilveszter után 2 nappal indultok, még ki tudjátok magatokat pihenni. Boldog Karácsonyt! Mivel látom, hogy Jennek és Dave-nek mehetnékje van, Kid, Linds. Boldog Karácsonyt! 1 hetes nyári fesztivál jegy. Tudom mennyire el voltatok keseredve mikor az utolsó két jegyet is megvették. Hát az én voltam! Boldog Karácsonyt! És.. Zoe. Boldog Karácsonyt! Egy kis csomagot nyújtott át nekem. – És ha már itt tartunk. Nemsokára megjelenik a könyvem. Tessék! Osztotta szét a kéziratokat Justin. Kinyitottam, és az első oldalon ez állt.
Zoe-nak, a világ leggyönyörűbb nőjének, a szerelmemnek. Szeretlek, mindennél jobban. Kellesz, akarlak. Kérlek légy enyém újra.
U.I.: Lapozz az utolsó oldalra! ;)
De előtte elolvastam a címet.  Eternal Love- Örök szerelem. Az utolsó oldalra lapoztam. Az első dolog, amit megpillantottam egy gyűrű volt. Egy gyönyörű gyűrű.
Azt akarom, hogy mindenki tudja az enyém vagy. Igent mondasz?
Ránéztem Justinra aki majdnem elájult annyira izgult.
-          Justin.. én.. – kerestem a szavakat. Justin még jobban elfehéredett és majdnem sírva fakadt. –Igen! Ugrottam fel. – Igen!
-          Komolyan?! Zoe! Szeretlek! Magához húzott, megpörgetett, majd megcsókolt. Óvatosan kivette a gyűrűt, majd letérdelt elém. – Zoe Elizabeth Forest. Leszel a feleségem?
-          Igen! Felhúzta ujjamra a gyűrűt majd megcsókolt. – Hiányoztál! Suttogtam.
-          Te is. Ne haragudj rám. Annyira hülye voltam. El sem hiszem, hogy megcsaltalak!
-          Ssss! Ne is beszéljünk erről. Szeretlek. És nem számít semmisem. Nem haragszom. Szeretlek, szeretlek!
-          Szeretlek!
-          Komolyan megkérted a kezét? ÚÚÚÚRIIIISTEEN! Jen és Lindsay sírva borúltak a nyakamba. – Végre. Szipogta Jen. Mindenki elvonult, Justinnal pedig bementünk a közös vendégszobánkba. Nem bírtam várni elkezdtem olvasni a könyvet. – Neee… Te leírtad, hogy találkoztunk?!
-          Igen. Én 6 voltam, te 5. Megfeleztem veled a csokimat.
-          Miután beleharaptál és beleejtetted a homokba.
-          De megfeleztem veled, és a papírja még mindig megvan.
-          Komolyan? Nekem minden együtt töltött napunkról van valami. Van egy Juju dobozom. Mellém feküdt és megcsókolt
-          Szeretlek Zozebo. Nagyon.

-          Én is Juju. Én is.

4 megjegyzés:

  1. Ez ez nagyon nagyon joooooo lett!!!!hozd gyorsan a kovit!! :D

    VálaszTörlés
  2. áhh te jó ég!*--*
    nagyon-nagyon jó lett!:)
    siess a kövivel!

    VálaszTörlés