Nyaralás inkább visszatekintés a múltba :)

Sziasztok!
Kicsit csalódott vagyok mert a másik 2 blogomban fent van az első rész, a harmadik(we are broken) várni kell kicsit. Lehet ma hozom a többit is. Tehát arra akartam kilyukadni, hogy nem kaptam kommentet. És ezért nagyon szomorú vagyok. Ugyanakkor tegnap dolgoztam, ezért nem tudtam részt hozni.
Jó olvasást, és kérek komit!
Köszönöm, szeretlek.
Puszkó Smiley Smile.

Kid:

Vicces nem igaz? Azt hittem Lindsay többé rám se hederít. 2 évvel ezelőtt randira hívtam, igent mondott, de nem jött el.

Visszaemlékezés:

Mosolyogva figyeltem a szemüveges, fogszabályzós szöszi lányt. Egy egyszerű fehér topot viselt farmer szoknyával és saruval. Sokkal jobban tetszett, mint a plázacicák. Főleg azért mert rendkívül okos és intelligens. Mindenki Dr. Szöszinek hívja. Állatorvos szeretne lenni, ezért nagyon keményen tanul. Zo által ismertem meg őt. Justin, Jen és Zo mindig együtt voltak, aztán csatlakozott hozzájuk Linds és utána én. Valahogy természetes volt, hogy ahova ők mentek oda én is. Sülve-főve együtt voltunk. Mint a testvérek… Hát igen csak én kissé másképp gondoltam egy szöszi szemüveges lányra. Csak vele akartam lenni, olyan nagy bűn ez? Megkérdeztem volna- e kedve randizni velem. Időt kért. Én viszont mindennap kedveskedtem neki valamivel. Virágot vittem neki, csokit, plüssmacit, könyvet, mindent, ami eszembe jutott. 1 hét múlva igent mondott. Megbeszéltük, hogy aznap este a mozi előtt találkozunk. Egésznap izgatott voltam. Ki is öltöztem. Egy fehér inget vettem fel, aminek ujjait könyökig feltűrtem, egy sötét farmert és egy tornacipőt. Megráztam a fejemet, néhány tincset a helyére igazítottam, felkaptam a csokor sárgarózsát (ez Lindsay kedvenc virága). És idegesen indultam a mozi felé. 20 perccel előbb értem oda. Miközben várakoztam éreztem, hogy remeg a térdem, a tenyerem izzad. Ez az első randim. Izgatottan néztem körbe mikor nyolcat ütött az óra. A lelkesedésem kezdett alábbhagyni. Elkeseredetten ültem le egy közeli padra. Arcomat a kezembe temettem. Felhívtam, de nem vette fel. Két órát vártam rá. Egy rakás szerencsétlenségnek éreztem magam. Rengeteg boldog ember ment el előttem, nevető szerelmesek léptek ki a moziból. Felálltam, mérgesen belevágtam a csokrot a legközelebbi kukába. Annyira elkeseredett és csalódott voltam! Nagyon haragudtam Lindsayre. Akkor döntöttem el, hogy megváltozom. Nem leszek többé az a kedves, segítőkész ember. És így kezdtem elzülleni. Lógtam a suliból, rossz jegyeket kaptam, visszaszóltam a tanárnak, verekedésbe keveredtem. Aztán Justin us csatlakozott hozzám. Lindsay eközben teljesen megváltozott. Hozzám se szólt, egyfolytában a gusztustalan plázapicsa ikrekkel lógott, aztán belőle is az lett. Egy gusztustalan műszempillás, picsaszoknyát hordó sipákoló műnő. Szar volt látni, hogy más pasikkal flörtöl és fekszik le. Csalódtam benne. Nagyon. És egy idő után magamban is. Főleg azért, mert Justint is magammal rántottam ebbe a világba. Én lettem a város legfelkapottabb dílere. És erre még büszke is voltam. Hány verekedést kellett túlélnem ezért. Van is pár hegem. Égetés, késelés stb. Zoe nagyon magába fordult miután Justin nem kereste többé. Egyfolytában szomorú volt és egy idő kerülni kezdte. Ha meglátta őt, a folyosót, hátra arc és eliszkolt. Gondolom mennyire nehéz lehetett ez neki. Éveken keresztül ezt ment, aztán Z beletörődött. Nem foglalkozott többé Justinnal. Vagyis csak úgy tett mintha nem érdekelné. Egy idő után észrevettem Justinon valamit. Változott. Megunta a sok felszínes kurvát, és rájött, hogy hiányzik neki egy lány. Egy mosolygós zöld szemű lány. Ezért provokáltam őt, ezért fogadtam vele. Mert tudtam mit érez iránta. A pillantása minden elárult. És a tervem bevált. Dave és Jen is egymásra talált. Justin és Zo is. Csak én maradtam egyedül. Nem akartam Lindsay-n kívül senkit. Az évek múltán a seb begyógyult, de az érzéseim mit sem változtak iránta. Nekem még mindig a kócos, szemüveges, fog szabályzós, okos tojás lány marad. Ebbe a Lindsay-be szerettem bele, nem a kurvásba. Bármit megadtam volna, hogy visszakapjam a régi Lindsay-t. Ezért ment olyan nehezen a békülés. De miután elhordtam őt mindennek rájöttem, hogy tényleg változni akar. Megbántam, hogy bunkón viselkedtem vele. Ezért elmentem hozzá bocsánatot kérni, és hát.. Összejöttünk. Annyira jó volt tudni, hogy ő is ugyanazt érni, amit én. Nagyon szeretem őt.

Gondolatmenetemből kiszakadva a mellettem alvó lányt figyeltem. Mocorgott kicsit, majd hozzám bújt. Szorosan átölelt. Tetszett, hogy még álmában is rám gondol, ugyanis a nevemet motyogta. Eltűrtem egy kósza tincset gyönyörű arcából, és csak csodáltam. Hogy lehet valaki ennyire édes? Igaz a nyála kicsit kifolyt a párnára, de ettől a legszebb. Nekem ő a tökéletes nő.

Justin:

Jó volt kiszabadulni a beton dzsungelből a természetbe. Végre friss, tiszta levegőt szívni, néma mérgezett szmoggal teli oxigént belélegezni. A természet lágy ölén. Szitkozódva vergődtem ki magam a bozótból, de az ágak makacsul ragaszkodtak ruhámhoz. Nem akarok pucéran rohangálni az erdőben, mint valami elmebeteg, ezért türelmesen elkezdtem lefejteni magamról a tüskés ágakat. Mérgesen indultam újra útnak, mikor elvágódtam egy kiálló gyökérben.

-          A kurva életbe! Nem hiszem el. Tetves szar! Szitkozódtam, miközben ülő helyzetbe tornáztam magam. Hangos nevetést hallottam. A ház felé néztem. Zo ült a hintaszékben egy bögre valamit kortyolgatva. De a nevetéstől félrenyelt és köhögni kezdett. Elindultam felé miközben megpróbáltam leporolni magam. Z huncut szemeivel találtam magam szembe.

-          Justin.. Csimpaszkodott nyakamba, lehúzva engem egy szenvedélyes csókra. Meglepetten váltam el tőle. Szemei vágytól ködösültek el. Már a puszta tudattól, hogy akar izgalomba jöttem. Felkaptam az ölembe, ő szorosan átkulcsolta derekamat lábaival. Belöktem a szúnyoghálót, ami hangosan csapódott be mögöttem. Felsiettem az emeletre Zoe-val az ölemben. Kulcsra zártam a szobaajtót és megszabadultam piszkos ruháimtól.

-          Hmm.. Valaki nagyon beindult! Kuncogott mögöttem Z. Magamhoz húztam és falnak nyomtam. Felnyögött, majd újra ölembe kaptam. Megcsókoltam miközben hálóingétől próbáltam megszabadítani. Annyira akartam őt! Jobban, mint bármikor. Miután sikerrel jártam, meglepődve tapasztaltam, hogy nincs rajta bugyi. Belenyögtem a csókba, mikor hozzám dörgölőzött. Arcomat nyakába temettem, miközben Z a boxeremet próbálta lehámozni rólam. Az ágyhoz akartam vinni, de megalított.

-          Így akarom! Elmosolyodtam hevességén, s óvatosan belé hatoltam. Hangos nyögés szakadt fel mellkasából, miközben lassan mozogni kezdtem. Nyakát, melleit csókolgattam. Próbáltam eltalálni azt a pontot. Már folyt rólunk a víz, mikor dübörgést hallottunk. Valaki felébredt. Próbáltunk csöndbe maradni, de Z mellett lehetetlen. Annyira fel tud izgatni, hogy csak zihálni, nyögni tudok. Betapasztottam száját sajátommal. Hátamat karmolta, mikor érezte, hogy mindjárt elmegy. Mélyebbeket löktem rajta, s sikerült eltalálnom azt a pontot, ami az egészet még kellemesebbé tette. Orgazmusa meghozta sajátomat. Óvatosan letettem őt a földre, s megcsókoltam.

-          Menjünk zuhanyozni! Ragadta meg a kezem Z és behúzott a szobához tartozó nem túl nagy fürdőbe. Hogy mik történtek ott… Z elemében van ma. ;)

Dave:

Justin megint korán kelt. A nagy felfedező reggeli sétára indult az erdőben, úgy csörtetett, mint egy vaddisznó. Arra keltem fel, hogy szitkozódik. Elvágódott egy gyökérben. Jen kuncogva bújt hozzám. Visszafeküdtünk és élveztük a csöndet, egymás közelségét. Jen hangosan nevetni kezdett. Értetlenül néztem rá, majd meg halottam. Nyögdécselés.

-          Nem hiszem el, hogy mindig ilyen hangosak! Magunkra húztam a takarót, és újra elmerültünk az álomvilágban.

Hangos csattanásra ébredtem. Már jócskán elmúlhatott dél. Nagy nehezen kikászálódtam Jen mellől és lementem a konyhába. Lindsay a kövön hasalt és újságot olvasott. Értetlenül néztem rá.

-          Miért fekszel a konyha kövön?

-          Nemrég jöttem be. Pokoli meleg van. Justin és Kid valami rosszban törik a fejüket. Jobb, ha megnézed őket. Ja, és mentsd meg Zo-t is. Én nem jártam sikerrel! Kimentem és egy pillanatra elvakított a napfény. Megcsapott a fülledt, párás idő. Pfuj de meleg van. Z nevetve egyensúlyozott egy kidőlt fán, miközben Justinék valamivel meg akarták dobni.

-          Dave! Segíts már! Bogarak vannak náluk! Hatalmas sikítás, Zo leugrott a vastag törzsről és rohanni kezdett felém, nyomában a 2 okos tojással.

-          Miben töritek a fejeteket? Állítottam meg őket, így Z nyugodtan bemenekülhetett a lányokhoz.

-          Áhh, semmiben. Legyintett Kid.

-          Ahha, persze. Mondd, hülyének nézel.

-          Én?! Dehogyis… Rötyögött Kid.

-          Háát.. Az van, hogy…